Nagypéntek

Eredet és név

Nagypéntek a húsvéti szent háromnap második napja, amelyen Jézus szenvedésére, kereszthalálára és temetésére emlékeznek. A katolikus egyházban ezen a napon nincs szentmise: a délutáni szertartás igeliturgiából, János evangéliuma szerinti passióból, a kereszt hódolatából és áldoztatásból áll, az oltár dísztelen, a harangok hallgatnak. A protestáns, különösen a református hagyományban a nagypéntek az egyik legnagyobb ünnep, úrvacsorával. A nap neve a nagyhétre utal, amely virágvasárnappal kezdődik és húsvéttal zárul.

Történet

A nagypéntek sokáig rendes munkanap volt Magyarországon: sem az 1936-os, sem a későbbi korszakok munkaszüneti napjai között nem szerepelt. 2017 óta a nagypéntek is munkaszüneti nap; ma a törvény 102. § (1) bekezdése sorolja fel a húsvéthétfő előtt. Ezzel a húsvét Magyarországon négynapos hosszú hétvégévé vált. Előtte a nagypénteki szertartásokra a hívek munka után, vagy szabadságot kivéve járhattak el; a munkaszüneti nap a protestáns felekezeteknek, akiknek a nagypéntek az egyházi év egyik legnagyobb ünnepe, különösen fontos változás volt.

Hagyományok és ünneplés

A katolikusok számára nagypéntek szigorú böjti nap: húst nem esznek, és csak egyszer lakhatnak jól, sok családban hal, bableves vagy tésztaétel kerül az asztalra. Sok templomban keresztutat járnak, a falvakban és kálváriákon a stációk mentén imádkoznak, egyes helyeken passiójátékot adnak elő. A harangok helyett fakereplő szól, a gyerekeknek azt mondják, hogy a harangok Rómába mentek. Régi népszokás volt a napfelkelte előtti mosakodás a patakban, amelynek egészségvarázsló erőt tulajdonítottak. Ma sokan a hosszú hétvége első napján utaznak a családhoz, és ilyenkor festik a húsvéti tojást.

Mikor van

A húsvétvasárnap előtti péntek, ezért március 20. és április 23. közé esik. 2026-ban április 3-án, 2027-ben március 26-án van. Munkaszüneti nap, a húsvéthétfővel együtt négynapos hétvégét ad.

Kapcsolódó napok

• Nagycsütörtök
• Nagyszombat
• Húsvétvasárnap
• Húsvéthétfő
• Virágvasárnap