Nagyszombat

Eredet és név

Nagyszombat a húsvéti szent háromnap utolsó napja: a hagyomány szerint Jézus ezen a napon holtan feküdt a sírban, ezért napközben a templomokban csend van, nincs szentmise. A nap neve a nagyhétre utal. Az ünnep este kezdődik a húsvéti vigíliával: a templom előtt megszentelik az új tüzet, abból gyújtják meg a húsvéti gyertyát, a feltámadt Krisztus jelképét, majd keresztvizet szentelnek. A glóriánál újra megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok és az orgona, és felhangzik az alleluja.

Történet

A húsvéti vigília a kereszténység egyik legősibb szertartása, régen ekkor keresztelték meg a felnőtt hitjelölteket. A szertartás hosszú ideig nagyszombat reggelre került, mai, esti formáját a 20. század közepi liturgikus reform állította helyre. Magyarországon a vigília után feltámadási körmenetet tartanak, amely a templom körül vagy a falu utcáin vonul végig, ez a magyar katolikus hagyomány egyik jellegzetessége. Nagyszombat nem munkaszüneti nap, de mivel szombatra esik, a legtöbben szabadnapként élik meg a húsvéti hétvége közepén.

Hagyományok és ünneplés

Napközben a családok befejezik a húsvéti készülődést: megfőzik a sonkát, megfestik a tojást, megsütik a kalácsot. Sok templomban délután vagy este megáldják a kosárban hozott húsvéti ételeket. Este a feltámadási szertartáson a hívek gyertyát gyújtanak a megszentelt tűzről, régen a parazsat haza is vitték, és azzal gyújtottak tüzet a húsvéti ételek főzéséhez. A feltámadási körmenet után sokan a böjt végét jelző első húsvéti falatokkal térnek haza. A gyerekek ilyenkor várják, hogy visszatérjenek a harangok Rómából.

Mikor van

A húsvétvasárnap előtti szombat, ezért március 21. és április 24. közé esik. 2026-ban április 4-én, 2027-ben március 27-én van. Nem munkaszüneti nap, de a nagypéntektől húsvéthétfőig tartó hosszú hétvége része.

Kapcsolódó napok

• Nagypéntek
• Húsvétvasárnap
• Nagycsütörtök
• Húsvéthétfő