Húsvéthétfő

Eredet és név

A húsvéthétfőnek nincs önálló egyházi tartalma: a húsvéti nyolcad második napja, a hozzá kötődő hagyományok szinte mind népszokások. A locsolkodás a víz tisztító, termékenységet hozó erejébe vetett hithez kapcsolódik, amelyet a keresztény hagyomány a keresztség vizével is összekötött. A tojás az élet és az újjászületés jelképe, a festett, díszített hímes tojás ezért lett a locsolók jutalma. A szokás tavaszváró, párválasztó elemeket is őriz: falun régen a legények azokhoz a lányokhoz mentek először, akiknek udvaroltak.

Történet

A húsvét második napja a korszakok szerint hol szabadnap volt, hol nem. Az 1936-os naptár munkaszüneti napjai között szerepelt, a Rákosi-korszak 1955-ös listájáról hiányzott, a Kádár-korszakban viszont ismét munkaszüneti nap lett, és azóta folyamatosan az. A hatályos szabályt a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 102. § (1) bekezdése rögzíti, amely a húsvéthétfőt a nagypéntekkel együtt sorolja a munkaszüneti napok közé.

Hagyományok és ünneplés

Húsvéthétfő reggelén a fiúk és a férfiak locsolkodni indulnak a rokonokhoz, szomszédokhoz és ismerősökhöz. Rövid locsolóverset mondanak, a legismertebb így kezdődik: „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam…”, majd megkérdezik, szabad-e locsolni, és kölnivízzel meglocsolják a lányokat, asszonyokat, hogy el ne hervadjanak. Cserébe festett tojást, csokoládét, süteményt kapnak, a felnőtt locsolókat pálinkával vagy borral kínálják. Néhány faluban és hagyományőrző rendezvényen ma is vödörrel vagy kútvízzel locsolnak, a lányok ilyenkor népviseletben fogadják a legényeket. A nap a rokonlátogatás és a közös családi ebéd napja is.

Mikor van

A húsvétvasárnapot követő hétfő, ezért március 23. és április 26. közé esik. 2026-ban április 6-án, 2027-ben március 29-én van. Munkaszüneti nap, így a nagypéntektől kezdve négynapos hosszú hétvége jön létre.

Kapcsolódó napok

• Húsvétvasárnap
• Nagypéntek
• Nagyszombat
• Pünkösdhétfő