Virágvasárnap

Eredet és név

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezik: az evangéliumok szerint a nép pálmaágakat és ruhákat terített elé, és hozsannát kiáltott. A pálma a győzelem jelképe, ezért az ünnep latin neve Dominica palmarum. Mivel a magyar tájakon nincs pálma, a helyét a barka, a fűzfa virágzó ága vette át, innen a magyar virágvasárnap név. A nap egyben a nagyhét kezdete: a szentmisén már a passiót, Jézus szenvedéstörténetét olvassák fel. A liturgikus reform óta hivatalos magyar neve Urunk szenvedésének vasárnapja.

Történet

A jeruzsálemi bevonulás körmenettel való megünneplése a 4. századi Jeruzsálemből terjedt el, a pálmaszentelés a kora középkorban vált általánossá a nyugati egyházban. A katolikus templomokban a mise ma is a barkaszenteléssel és a barkás bevonulással vagy körmenettel kezdődik, a pap pedig a vértanúságot jelképező piros miseruhát viseli. A passiót évente váltakozva Máté, Márk vagy Lukács evangéliuma szerint olvassák fel, gyakran több szereplővel, énekelve. A nap vasárnapra esik, így munkaszüneti szabályozása nincs.

Hagyományok és ünneplés

A hívek barkát visznek a templomba, a megszentelt ágakat hazaviszik, és a feszület mögé vagy a szobába tűzik; a néphit szerint óv a rontástól, betegségtől, villámtól és jégesőtől. Régen a megszentelt barkából egy szemet le is nyeltek a torokfájás ellen. A palóc vidékeken ilyenkor tartották a kiszehajtást, amikor szalmabábut vittek végig a falun, majd vízbe dobták vagy elégették, ezzel búcsúztatva a telet és a böjtöt. A gyerekek a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játékot játszották. Ma sok településen hagyományőrző kiszejárást rendeznek.

Mikor van

A húsvétvasárnap előtti vasárnap, ezért március 15. és április 18. közé esik. 2026-ban március 29-én, 2027-ben március 21-én van. Vele kezdődik a nagyhét.

Kapcsolódó napok

• Nagycsütörtök
• Nagypéntek
• Nagyszombat
• Húsvétvasárnap