Nagycsütörtök

Eredet és név

Nagycsütörtökön a keresztények az utolsó vacsorára emlékeznek, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát, és megmosta tanítványai lábát; az este a Getszemáni-kerti imával és Jézus elfogásával zárul. A katolikus liturgiában az esti misével kezdődik a húsvéti szent háromnap. A mise fehér színben, ünnepélyesen kezdődik, de a glória után a harangok, a csengők és az orgona elnémulnak, és egészen a nagyszombati vigíliáig hallgatnak, helyettük fakereplő szól. A mise után az oltáriszentséget a szent sírhoz vagy egy mellékoltárhoz viszik, és lecsupaszítják az oltárt.

Történet

A nagycsütörtöki szertartások a kereszténység első századaiban alakultak ki. A székesegyházakban délelőtt tartják a krizmaszentelési misét, amelyen a püspök megszenteli az év során használt szent olajokat, és a papok megújítják ígéreteiket. A lábmosás szertartását a misében sok templomban ma is megtartják: a pap tizenkét hívő lábát mossa meg. Magyarországon a nagycsütörtök rendes munkanap, sosem volt munkaszüneti nap, de 2017 óta ez a nap a négynapos húsvéti hétvége előestéje, mert másnap, nagypénteken már szabadnap van.

Hagyományok és ünneplés

A gyerekeknek azt mondják, hogy a harangok Rómába mentek, és húsvétkor térnek vissza; a falvakban régen a fiúk kereplővel járták az utcákat a harangszó helyett. A nap népi neve zöldcsütörtök, ilyenkor sok családban zöld ételt, spenótot, sóskát vagy csalánfőzeléket esznek, hogy egészségesek legyenek egész évben. Este a templomokban virrasztást tartanak az oltáriszentség előtt, emlékezve Jézus Getszemáni-kerti imájára. A húsvéti nagytakarítás és a sütés-főzés is ekkor kezdődik.

Mikor van

A húsvétvasárnap előtti csütörtök, ezért március 19. és április 22. közé esik. 2026-ban április 2-án, 2027-ben március 25-én van. Nem munkaszüneti nap.

Kapcsolódó napok

• Nagypéntek
• Nagyszombat
• Húsvétvasárnap
• Virágvasárnap