Újév

Eredet és név

Az év kezdete korszakonként és kultúránként változott: a középkori Európa nagy részén sokáig március 25. számított újévnek. XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformjával lett január 1. az általánosan elfogadott évkezdet, amelyet XI. Ince pápa 1691-ben véglegesített. A katolikus egyház naptárában január 1. Szűz Mária, Isten anyja főünnepe, régebben Jézus körülmetélésének és névadásának ünnepe volt. A magyar népnyelv kiskarácsonynak nevezte, megkülönböztetve a nagykarácsonytól, december 25-étől.

Történet

Újév napja Magyarországon a 20. század minden korszakában munkaszüneti nap volt: szerepelt az 1936-os naptár, a Rákosi-korszak 1955-ös és a Kádár-korszak szabadnapjai között is. Ma a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 102. § (1) bekezdésében az első helyen áll. Az újév beköszöntésének jellegzetes magyar szokása a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása, amelyet a közszolgálati rádió és televízió éjfélkor sugároz.

Hagyományok és ünneplés

Szilveszter éjfélkor a családok és baráti társaságok a tévé vagy a rádió előtt állva hallgatják vagy éneklik a Himnuszt, majd pezsgővel koccintanak és „Boldog új évet!” kívánnak egymásnak. Újév napján a néphit szerint ami az emberrel történik, az egész évben ismétlődik, ezért sokan nem dolgoznak, nem kölcsönöznek és nem veszekednek. A szerencsehozó ételek közül a lencse a pénzt jelképezi, a malac előre túrja a szerencsét, a baromfit viszont kerülik, mert a hiedelem szerint elkaparja. A négylevelű lóhere, a patkó, a malac és a kéményseprő az újévi képeslapok és ajándékok kedvelt motívuma. Régen falun házról házra jártak az újévi köszöntők, akik jókívánságaikért kisebb ajándékot kaptak.

Mikor van

Fix dátum: minden évben január 1. Munkaszüneti nap. Ha keddre vagy csütörtökre esik, a munkarendi rendelet a mellette lévő napot is pihenőnappá teheti: 2026-ban január 1. csütörtök volt, ezért január 2. is szabadnap lett, amelyet január 10-én, szombaton kellett ledolgozni.

Kapcsolódó napok

• Szilveszter
• Vízkereszt
• Karácsony
• A magyar kultúra napja