Szilveszter

Eredet és név

December 31. I. Szilveszter pápa ünnepe, aki 314 és 335 között volt Róma püspöke, és ezen a napon halt meg. Az 1582-es naptárreform után, amikor január 1. lett az év első napja, a nap neve több nyelvben, köztük a magyarban is, az év utolsó estéjének elnevezése lett. A zajos óévbúcsúztatás az ókori téli ünnepek nyomát őrzi, a magyar néphagyományban pedig a gonoszűzés és az új év szerencséjének biztosítása volt a célja.

Történet

A szilveszteri mulatság a városi polgárság báljaiból és vacsoráiból vált általános szokássá. A rádió, majd a televízió korában országos hagyomány lett a szilveszteri kabaré és szórakoztató műsor, éjfélkor pedig a Himnusz. A naptárreform óta a nap egyszerre az óév búcsúztatása és Szilveszter pápa emléknapja; a Szilveszter keresztnév viselői ilyenkor tartják a névnapjukat. Magyarországon a szilveszter nem munkaszüneti nap, sok bolt, hivatal és munkahely azonban rövidített nyitvatartással dolgozik.

Hagyományok és ünneplés

A falvakban régen éjfél körül ostorpattogtatással, kolompolással, dudálással űzték el a gonoszt, és kántálók jártak házról házra jókívánságokkal. Ma a családok és baráti társaságok otthon vagy szórakozóhelyen mulatnak, tévében nézik a szilveszteri műsort, éjfélkor állva elhangzik a Himnusz, utána pezsgővel koccintanak, és tűzijáték, petárda szól. A szilveszteri asztal kedvelt fogásai a virsli, a kocsonya, a hurka, a pogácsa és a lencse, hajnalban pedig a korhelyleves. Népszerű az ólomöntés és más jóslás, és sokan újévi fogadalmat tesznek.

Mikor van

Fix dátum: minden évben december 31. Nem munkaszüneti nap, de sok bolt és hivatal korábban zár. Éjfélkor kezdődik az újév, január 1., amely már munkaszüneti nap.

Kapcsolódó napok

• Újév
• Karácsony másnapja
• Téli napforduló
• Vízkereszt