Vízkereszt

Eredet és név

Vízkereszt, görög eredetű nevén epifánia, „megjelenés”, a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után. Három eseményre emlékezik, amelyekben Jézus istensége megnyilvánult: a napkeleti bölcsek, a magyar népnyelvben háromkirályok hódolatára, Jézus Jordán-folyóbeli megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn tett első csodájára. A magyar vízkereszt név a vízszentelés hagyományára utal: ezen a napon szentelik meg a vizet a templomokban, amelyet a hívek hazavisznek.

Történet

Az ünnepet egyes csoportok már a 2. század végén megtartották, a 4. század elejétől állandó liturgikus ünnep. Magyarországon a két világháború között munkaszüneti nap volt, a második világháború után azonban lekerült a szabadnapok listájáról. A magyar katolikus egyházban sokáig a hozzá közelebbi vasárnapra tették át, 2014 óta azonban január 6-án ismét parancsolt ünnep, vagyis a híveknek ezen a napon is szentmisén kell részt venniük. Vízkereszttől számítják a farsang kezdetét, amely hamvazószerdáig tart.

Hagyományok és ünneplés

Vízkereszt után sok családban leszedik a karácsonyfát és elrakják a díszeket. A templomokban vizet szentelnek, ezzel kezdődik a házszentelés időszaka: a pap megáldja a lakásokat, és az ajtófélfára krétával felírják az évszámot és a C+M+B betűket, a Christus mansionem benedicat, „Krisztus áldja meg e házat” kezdőbetűit; a népi értelmezés ezt a háromkirályok nevével, Gáspárral, Menyhérttel és Boldizsárral kötötte össze. Egyes falvakban ma is háromkirály-járást tartanak. Vízkereszttől kezdődnek a farsangi bálok, mulatságok.

Mikor van

Fix dátum: minden évben január 6. Nem munkaszüneti nap. Vele zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang, amely a húsvét dátumától függően hamvazószerdáig tart.

Kapcsolódó napok

• Karácsony
• Újév
• Valentin-nap