A magyar kultúra napja

Eredet és név

A nap a magyar nemzeti himnuszhoz kötődik. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Csekén tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és látta el dátummal a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című versét. A költeményt Erkel Ferenc zenésítette meg, és az Alaptörvény szerint ma Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Az emléknap ezért a magyar nyelv, irodalom és művészet egészére irányítja a figyelmet, nem csupán egyetlen műre.

Történet

Az emléknap ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988 végén hívott fel a megünneplésére, és 1989 januárjában szervezte meg az első évfordulós rendezvénysorozatot; azóta minden évben megtartják. A Himnusz befejezésének 200. évfordulója előtt az Országgyűlés 2022. december 7-én 191 igen és 1 nem szavazattal elfogadta az 55/2022. (XII. 8.) OGY határozatot, amely január 22-ét hivatalos állami emléknappá nyilvánította. A határozat a Himnuszt a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokkövének nevezi.

Hagyományok és ünneplés

Január 22-én és a köré szervezett héten országszerte kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, sok intézmény kedvezményes vagy ingyenes belépést ad. Az Együtt szaval a nemzet programban egyszerre mondják el a Himnuszt iskolákban és közösségi helyeken. Ilyenkor rendezik a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét, és több kulturális szakmai elismerést is átadnak. A könyvtárak és múzeumok, köztük a Széphalmon működő Magyar Nyelv Múzeuma, külön programokkal készülnek, és sok iskola ilyenkor tart szavalóversenyt.

Mikor van

Fix dátum: minden évben január 22. Állami emléknap, de nem munkaszüneti nap. Ha hétvégére esik, a kulturális programok a nap köré szervezett hét egészére kiterjednek.

Kapcsolódó napok

• A magyar költészet napja
• Újév
• Az 1848–49-es forradalom ünnepe