Pünkösdhétfő

Eredet és név

Pünkösdhétfő a pünkösdi ünnep meghosszabbítása: a nagy egyházi ünnepeket régen több napon át ülték meg, és a második nap a Szentlélek eljövetelének ünneplését folytatta. Önálló liturgikus tartalma kevés, ezért a népi hagyományban vált igazán fontossá: a pünkösdi szokások, a pünkösdi királyválasztás, a királynéjárás és a legényavatás egy része hétfőre esett. A pünkösd görög eredetű neve, a pentékoszté, az ötvenedik napra utal, a húsvéttól számítva.

Történet

Pünkösdhétfő a két világháború közötti munkaszüneti napok között szerepelt, a Rákosi-korszakban azonban eltörölték. A Kádár-korszakban a pünkösd ismét ünnep lett, de 1992-ig csak egynapos maradt, vagyis csak a vasárnapra esett. 1993-tól a pünkösdhétfő újra munkaszüneti nap. Ma a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 102. § (1) bekezdése rögzíti a munkaszüneti napok között a május 1. és az augusztus 20. között. Mivel mindig hétfőre esik, nem kell hozzá áthelyezett munkanap.

Hagyományok és ünneplés

Pünkösdhétfőn sok család kirándul, a hosszú hétvége a nyári szezon egyik első alkalma a Balatonhoz vagy a hegyekbe. Számos településen ekkor tartanak pünkösdi fesztivált, búcsút, hagyományőrző napot, ahol pünkösdi király- és királynéválasztást, lovasbemutatót, népzenei és néptánc-programot rendeznek. A protestáns gyülekezetekben az ünnep második napján is van istentisztelet, gyakran konfirmációval. A templomokban és a házakban még ilyenkor is díszítenek zöld ággal és pünkösdi rózsával, azaz bazsarózsával.

Mikor van

A pünkösdvasárnapot követő hétfő, azaz a húsvétvasárnap utáni ötvenedik nap, ezért május 11. és június 14. közé esik. 2026-ban május 25-én, 2027-ben május 17-én van. Munkaszüneti nap.

Kapcsolódó napok

• Pünkösdvasárnap
• Húsvéthétfő
• Húsvétvasárnap