Gergely-nap

Nagy Szent Gergely, az iskolák patrónusa

Gergely-nap március 12-én van, Nagy Szent Gergely pápa hagyományos ünnepe. Bálint Sándor összefoglalása szerint Gergely bencés szerzetes, majd pápa volt, aki 604-ben halt meg; egyháztanítóként a középkori kultúra egyik legnagyobb előkészítőjének tartják. A nevéhez kötik az egyházi egyszólamú éneklés rendszerezését, a róla elnevezett gregorián éneket, ezért a tanulás, a zene és az iskola pártfogójaként tisztelték. Legendáját a magyar nyelvű Érdy-kódex is elbeszéli. Ebben szerepel az irgalmasságáról szóló történet, amely szerint Gergely tizenkét szegény zarándokot hívott meg asztalához, és egyszer csak tizenhármat számolt meg közöttük: a tizenharmadik vendég arca hol ifjúnak, hol öregnek tűnt. A szent pápa kivételes népszerűségét mutatja, hogy alakja a késő középkorban a legendák és a népi vallásosság egész sorába bekerült. Március 12-e így elsősorban a diákok és tanítóik ünnepeként él a néphagyományban. A Gergely név a régi magyar falvakban is gyakori keresztnév volt.

Mi volt a gergelyjárás

Gergely napján a falusi iskolák diákjai csoportosan jártak házról házra, énekeltek és köszöntőt mondtak: ez volt a gergelyjárás. A Hagyományok Háza ismertetője szerint a szokásnak két célja volt: adományt gyűjtöttek a tanító számára, és közben új tanulókat is igyekeztek toborozni az iskolába. A háznál a gyerekek élelmiszert kaptak, például tojást, szalonnát, kolbászt, babot vagy lencsét, amelyet aztán a tanító háztartása kapott meg. Bálint Sándor szerint a gergelyjárás a balázsjárással és az ostyahordással együtt hozzátartozott a mester alkalmi jövedelmeihez, és ezt sok helyen a tanító díjlevelében, vagyis a szerződésében is rögzítették. A köszöntés tehát nem csak gyermekjáték volt, hanem a falusi iskola fenntartásának része. A tanítók szegényes fizetése mellett az ilyen alkalmak jelentős kiegészítést adtak, a falu pedig így vállalta a maga részét a gyerekek tanításának terheiből.

Iskolatoborzó köszöntés és diákszerepek

A gergelyjárás egyik legérdekesebb vonása a toborzás. Bálint Sándor megjegyzi, hogy egyik-másik gergelyjáró játékban a hajdani katonai verbunk hatása is felcsillan, hiszen a diákok voltaképpen új deákokat toboroznak az iskola számára. Az énekek a tanulás hasznát dicsérték, és arra biztatták a szülőket, hogy a kisebb gyerekeket is engedjék iskolába. A csapat gyakran beöltözött: papírsüveg, fakard, zászló és dob is előfordult, a szereplők között pedig sok helyen akadt, aki Gergely pápát vagy püspököt jelenített meg. A köszöntők szövegét a tanító tanította be, és a gyerekek nemzedékről nemzedékre adták tovább. Mivel tél végén, a tavaszi munkák kezdete előtt tartották, a gergelyjárás egyben az iskolai téli időszak zárását is jelezte. A falusi gyerekek ugyanis tavasztól a mezei munkában segítettek, így a tanulás java része a téli hónapokra esett.

Gergely-nap a gazdasági évben és az iskolákban ma

Gergely-nap a paraszti naptárban is fordulópont volt. Egyes vidékeken ilyenkor kezdték a tavaszi vetést, ezért a nap egyszerre jelezte a tél végét és a gazdasági év indulását. Maga a gergelyjárás a 20. század folyamán, az iskolarendszer átalakulásával fokozatosan elhalt, hiszen a tanító fizetése már nem a falu adományaitól függött. A hagyomány azonban nem tűnt el teljesen: sok óvoda és általános iskola márciusban jeles napi foglalkozást tart róla, a néptáncegyüttesek és hagyományőrző csoportok pedig színpadra viszik a gergelyjáró köszöntőket. A Hagyományok Háza oktatási anyagai is feldolgozzák a szokást, így a gyerekek megtanulhatják, milyen volt egykor egy falusi iskola élete. Az iskolai ünnepként tartott Gergely-nap a mai diákok számára is jó alkalom arra, hogy beszélgessenek a tanulás értékéről és a régi falusi iskolákról. A gergelyjáró köszöntők szövegeit és dallamait a néprajzi gyűjtések sok változatban őrizték meg, így a felelevenítéshez ma is bőven akad forrás.

Balázsjárás és gergelyjárás: a téli iskolai köszöntők

A gergelyjárásnak volt egy közeli rokona: a február 3-i balázsjárás. Bálint Sándor szerint a balázsjárás középkori diákszokásokból bontakozott ki, és a legelső ismert magyar nyelvű balázsjárás szövege a 17. századból maradt ránk. A két köszöntő szerkezete hasonló volt: az iskolások a tanító kíséretében vagy megbízásából házról házra jártak, köszöntőt mondtak, énekeltek, a gazdasszonytól pedig szalonnát, kolbászt, tojást vagy néhány krajcárt kaptak, amelyet a tanítónak adtak át. Bálint Sándor szerint az adománygyűjtés szerepe csak a 18. században vált általánossá, a népoktatás lassú kibontakozásával és a tanítómester bizonytalan anyagi helyzetével összefüggésben. A szövegek sokszor magyar és latin elemeket kevertek, ami a régi iskolai műveltség nyoma. Hogy egy faluban Balázs- vagy Gergely-napon jártak-e köszönteni, az helyi szokás kérdése volt, de a két nap ugyanannak a téli iskolai hagyománynak a két állomása.

Mikor van

Fix dátum: minden év március 12-e, Nagy Szent Gergely pápa hagyományos ünnepnapja. Nem munkaszüneti nap, hanem népi jeles nap, amely egykor az iskolák ünnepe volt.

Kapcsolódó napok

• Madarak és fák napja
• A magyar nyelv napja
• Medárd-nap