Madarak és fák napja

Mit ír elő a törvény május 10-ről

A madarak és fák napja azon kevés magyar emléknap egyike, amelynek dátumát törvény mondja ki. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. §-ának (3) bekezdése így fogalmaz: „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja.” Ugyanez a bekezdés azt is rögzíti, hogy a napon tartott megemlékezések és rendezvények célja a társadalom, különösen a fiatalok természetvédelem iránti elkötelezettségének erősítése. A nap tehát nem munkaszüneti nap, és nem is állami ünnep, hanem a természetvédelmi nevelés része. Május közepe nem véletlen időpont: ilyenkor a legtöbb madárfaj költ, a fák lombosak, a kertekben és erdőkben minden él. Egy iskolai kirándulás vagy egy madárodú kihelyezése ezért ilyenkor mutatja meg legjobban, miért érdemes vigyázni a környezetünkre. A nap a Föld napjával együtt a tavaszi természetvédelmi alkalmak közé tartozik, de annál jóval régebbi múltra tekint vissza.

Chernel István és az első ünnepek

A hazai madarak és fák napja Chernel István ornitológus nevéhez kötődik, aki a 20. század eleji madárvédelmi törekvések egyik legismertebb hazai képviselője volt. A források szerint Chernel az első rendezvényt Kőszegen szervezte meg, a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen, 1902-ben. Ugyanebben az évben született meg a mezőgazdaságnak hasznos madarak védelméről szóló nemzetközi egyezmény, amely a madárvédelmet addig nem látott súllyal emelte az oktatás és a közgondolkodás témái közé. Chernel abban látta a nap értelmét, hogy a gyerekek már fiatalon megtanulják: a madarak és a fák nem csupán szép látványt nyújtanak, hanem a kertek, gyümölcsösök és szántók hasznos szövetségesei. Az eszme gyorsan terjedt, és néhány év alatt országos iskolai ünneppé vált. Chernel kőszegi munkássága ma is a helyi emlékezet része, a nap története pedig szinte minden iskolai megemlékezésben előkerül.

Apponyi 1906-os és Klebelsberg 1931-es rendelete

Az iskolai ünnep hivatalos rangját Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter adta meg 1906-ban. A 26.120/1906. számú rendelet előírta, hogy a népiskolák minden év májusában vagy júniusában tartsák meg a madarak és fák napját, „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben. Ekkor még nem volt rögzített napja, az iskolák maguk választották ki az időpontot. Negyed évszázaddal később Klebelsberg Kuno kultuszminiszter 1931-ben újra megerősítette a hagyományt, és a rendeletében elődje, Apponyi iránti tiszteletre hivatkozott. Klebelsberg rendelete már beszámolót is kért az iskoláktól: meg kellett írniuk, megtartották-e a napot, milyen eredménnyel, és ültettek-e fát. A rendelet Herman Ottó „A madarak hasznáról és káráról” című munkáját is ajánlotta. A második világháború és az azt követő évtizedek alatt a nap háttérbe szorult, a május 10-i dátumot végül az 1996-os természetvédelmi törvény tette véglegessé.

Hogyan tartják meg ma az iskolákban

Ma a madarak és fák napja elsősorban az óvodák és általános iskolák ünnepe. A szokásos programok egyszerűek és kézzelfoghatók: faültetés az iskolaudvaron, madárodúk és etetők készítése, madárhang-felismerő vetélkedők, rajzpályázatok és kirándulások a közeli erdőbe vagy természetvédelmi területre. Sok helyen a nemzeti parkok igazgatóságai és a természetvédelmi egyesületek nyitott programokat, vezetett sétákat és madárgyűrűzési bemutatókat tartanak, ahol a gyerekek közelről láthatják, hogyan dolgoznak a terepen a madarászok. A nap lényege, hogy a természetvédelem ne elvont tananyag maradjon, hanem saját élmény: egy elültetett fa, amely évek múlva is ott áll az udvaron, vagy egy odú, amelybe a következő tavaszra cinege költözik. Klebelsberg rendeletének faültetési kérdése így ma is él, csak már nem jelentésben, hanem az iskolaudvarokon és a település parkjaiban látszik az eredménye. A nap üzenete egyszerű: amit a gyerekek a saját kezükkel ültetnek el vagy készítenek, arra később is jobban vigyáznak, és ez a felelősségérzet felnőttkorukban is velük marad.

Egyszerű ötletek a nap megtartására otthon

A madarak és fák napját nem csak az iskolában lehet megtartani. Egy családi séta a közeli parkban vagy erdőszélen jó alkalom arra, hogy a gyerekekkel közösen megnevezzük a fákat és megfigyeljük a fészkelő madarakat. Május elején a kertekben már ott vannak a fecskék, a házi rozsdafarkú és a cinegék, a feketerigó éneke pedig hajnaltól estig hallható. Aki teheti, ültethet egy őshonos fát vagy cserjét, amely később táplálékot és búvóhelyet ad a madaraknak. Fontos szabály, hogy a költési időszakban ne zavarjuk a fészkeket, és a kirepült, de még ügyetlen fiókákat se vigyük haza, mert a szülők általában a közelben vannak és etetik őket. A nyári hónapokban sokat segít egy sekély madáritató is. Az ilyen apró lépések pontosan azt valósítják meg, amit a törvény szövege megfogalmaz: a fiatalok elkötelezettségét a természet iránt.

Mikor van

Fix dátum: minden év május 10-e, a hét napjától függetlenül. Nem munkaszüneti nap, hanem természetvédelmi emléknap, amelyet főként iskolák, óvodák és természetvédő szervezetek tartanak meg.

Kapcsolódó napok

• Semmelweis-nap
• Medárd-nap
• Gergely-nap