A magyar nyelv napja

Az 1844. évi II. törvény: amikor a magyar államnyelv lett

A magyar nyelv napjának dátuma az 1844. évi II. törvénycikkhez kötődik, amely a magyar nyelvről és nemzetiségről rendelkezett, és november 13-án született meg. Ez a törvény tette a magyart az ország hivatalos nyelvévé, hosszú évtizedek nyelvi küzdelmének lezárásaként. Előírta, hogy a király az országgyűléshez intézett leiratait magyarul adja ki, és hogy a törvényeket ezentúl csak magyar nyelven fogalmazzák meg és erősítsék meg. Addig a közigazgatás, a törvényhozás és a felsőbb oktatás jelentős része latinul folyt, a magyar pedig csak lépésről lépésre szerzett teret a hivatalokban és az iskolákban. A reformkor nemzedéke számára az anyanyelv ügye a nemzeti megújulás alapkérdése volt: Kazinczy Ferenc nyelvújítása és a Magyar Tudós Társaság megalapítása ugyanannak a törekvésnek a része volt, mint az 1844-es törvény. A november 13-i emléknap ezt a fordulópontot idézi fel minden évben.

Az országgyűlési határozat 2011-ből

A magyar nyelv napját az Országgyűlés a 66/2011. (IX. 29.) OGY határozattal nyilvánította emléknappá. A határozat kimondja, hogy az Országgyűlés november 13-át, az 1844. évi II. törvény évfordulóját a magyar nyelv napjává nyilvánítja. A tudósítások szerint a képviselők 2011. szeptember 26-án ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag szavaztak a javaslatról. A határozat arra hívja az intézményeket, a szervezeteket és az állampolgárokat, hogy 2011-től kezdve méltó módon, közösen ünnepeljék meg a napot. Ugyanez a szöveg feladatot is adott a kormánynak: vizsgálja meg a magyar nyelv használatának helyzetét nyelvészek, egyházak és civil szervezetek bevonásával, és ennek alapján készítsen cselekvési tervet a nyelv védelmére, fejlesztésére és terjesztésére. A beszámoló határideje 2012. június 30. volt. A nap így nem csupán ünnepi gesztus, hanem nyelvpolitikai vállalás is. A kormány a határozat végrehajtásáról készült beszámolóját később nyilvánosan is közzétette.

Április 23-tól november 13-ig: a nap előtörténete

A magyar nyelv napjának gondolata nem az Országgyűlésben született meg. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án, tisztújító közgyűlésén Graf Rezső javaslatára április 23-át nyilvánította a magyar nyelv napjává. Ehhez a dátumhoz egy friss esemény is kapcsolódott: 2008. április 23-án nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett, a nyelvújítás emlékhelyén. A civil kezdeményezésre 2009-től április 23-án tartottak ünnepségeket. Amikor az Országgyűlés 2011-ben hivatalos emléknapot hozott létre, egy jogtörténeti fordulópontot, az 1844-es nyelvtörvényt választotta alapul, ezért a magyar nyelv napja 2011-től november 13-ra került. A széphalmi múzeum és a nyelvművelő egyesületek azóta is a nap fontos szereplői. A két dátum története jól mutatja, hogy a nyelv ünneplése alulról, nyelvművelők és tanárok kezdeményezéséből indult, és csak később kapott állami keretet.

Hogyan ünneplik a magyar nyelv napját

A magyar nyelv napja elsősorban az iskolák, könyvtárak és kulturális intézmények ünnepe. Novemberben sok iskolában szépkiejtési és helyesírási versenyeket, nyelvi vetélkedőket és felolvasásokat tartanak, a könyvtárak pedig nyelvészeti előadásokkal és kiállításokkal készülnek. A nyelvművelő szervezetek ilyenkor gyakran hívják fel a figyelmet a szép és pontos magyar beszédre, a tájszavak és a nyelvjárások értékére, valamint arra, hogy a nyelv folyamatosan változik, és ez természetes folyamat. Otthon is egyszerű megtartani a napot: elővenni egy régi tájszótárt, közösen kitalálni egy-egy ritka szó jelentését, felolvasni egy kedvenc verset vagy megbeszélni, honnan erednek a családban használt sajátos kifejezések. A november 13-i emléknap jól kapcsolódik a január 22-i magyar kultúra napjához és az április 11-i magyar költészet napjához, amelyek ugyancsak a magyar nyelvű irodalom és műveltség ünnepei. Egy-egy könyvtár vagy iskola ilyenkor a helyi nyelvjárás és a tájszavak gyűjtésére is felhívja a figyelmet, hiszen a nyelv sokszínűsége is a közös örökség része.

Nyelvünk és kultúránk emléknapjai az év során

A november 13-i magyar nyelv napja egy nagyobb emléknap-sorozat része, amely az év során többször is a magyar nyelvre és irodalomra irányítja a figyelmet. Január 22-én, a magyar kultúra napján arra emlékezünk, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Április 11-én, József Attila születésnapján a magyar költészet napját tartjuk, iskolai szavalóversenyekkel és felolvasásokkal. Február 21-e az anyanyelvi világnap, amelyet az UNESCO hirdetett meg a nyelvi sokféleség védelmében, és amelyet hazánkban is sok iskola és könyvtár megtart. A november 13-i nap ezek között azért különleges, mert nem egy költőhöz vagy műhöz, hanem egy jogi fordulóponthoz kötődik: ahhoz a pillanathoz, amikor a magyar a törvényhozás és az államigazgatás nyelve lett. Így a nap egyszerre szól a nyelv szépségéről és arról, hogy a hivatalos élet nyelve hosszú küzdelem eredményeként lett magyar.

Mikor van

Fix dátum: minden év november 13-a. Nem munkaszüneti nap, hanem az Országgyűlés által 2011-ben kihirdetett emléknap, amelyet iskolák, könyvtárak és nyelvművelő szervezetek tartanak meg.

Kapcsolódó napok

• A magyar tudomány ünnepe
• Gergely-nap
• András-nap