András-nap

András apostol ünnepe és az advent kezdete

András-nap november 30-án van: ekkor ünnepli az egyház András apostolt, Szent Péter testvérét, akit a hagyomány szerint X alakú keresztre feszítettek vértanúhalála során. Erről kapta nevét az andráskereszt, amelyet ma leginkább a vasúti átjárók jelzőtábláiról ismerünk. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint András napja a 18. század végéig parancsolt ünnep volt vigíliával, vagyis az előtte való napon böjtöt tartottak. A nap az egyházi év rendjében is fontos helyen áll: az advent első vasárnapja mindig az András-naphoz legközelebb eső vasárnap, így András-nap jelzi, hogy az adventi időszak és a karácsonyi előkészület kezdetét veszi. A népi naptárban így a lakodalmak és mulatságok idejét lezáró, csendesebb időszak nyitánya is volt. A Katalin-naptól, november 25-től kezdve ugyanis már nem tartottak lakodalmat és táncmulatságot, és a figyelem a téli ünnepkör felé fordult.

A párválasztó jóslások legfontosabb napja

András-nap a magyar néphagyományban a szerelmi jóslások egyik legkedveltebb alkalma volt. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint András napja és az advent kezdete együtt jelölte ki a szerelmi jóslás idejét. A legelterjedtebb módszer a böjt volt: a hajadon lányok egész nap böjtöltek, este csak néhány falat kenyeret ettek, abban a reményben, hogy éjjel megálmodják jövendőbelijüket. Más helyeken egy almát tettek egy pohár vízbe, a poharat az ágy alá állították, és András napjának reggelén megitták a vizet és megették az almát. Úgy tartották, hogy az első férfi, akivel aznap az utcán találkoznak, lesz a vőlegényük. Ezek a szokások a falusi közösségben nyilvánosak voltak, a fonókban és a szomszédok között is szóba kerültek, így a jóslás egyben a fiatalok párválasztásának társas kerete is lett. A jóslás eredményét a lányok gyakran titokban tartották.

Ereszrázás és kendermagvetés

Az ország számos vidékén ismert volt az ereszrázás. A fonóból hazafelé tartó lányok megrázták egy zsúpfedeles ház ereszét, és kötényükkel felfogták, ami lehullott belőle. A lexikon szerint ha búzaszem esett a kötényükbe, gazdalegény lett a férjük, ha rozs, akkor zsellérlegény, vagyis föld nélküli szegény ember. A szokás jól mutatja, mennyire gyakorlatias szempontok is szerepet játszottak a régi falusi párválasztásban. Szatmár vidékén kendermagot vetettek alkonyatkor, és közben ezt mondták: „András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek?” A jóslat a következő éjszaka álmában vagy egy jelben mutatkozott meg. A kendermagvetés más jeles napokon is előfordult, de András napján volt a legelterjedtebb. A jóslások közös vonása, hogy a lányok a sorsukat a szenttől kérdezték meg, a jóslás formája pedig a falusi munka eszközeiből, a gabonából, a kenderből és a kenyérből építkezett.

András-nap ma: névnap, advent és hagyományőrzés

Ma András-nap elsősorban névnap, hiszen az András a magyar férfinevek között régóta az egyik legkedveltebb. November 30-a az adventi előkészületek kezdetét is jelzi: a hozzá legközelebb eső vasárnapon gyújtják meg az adventi koszorú első gyertyáját, ezért a családok sokszor ezen a hétvégén készítik el a koszorút és díszítik fel az otthonukat. A régi jóslások elsősorban hagyományőrző programokon, néprajzi foglalkozásokon, tájházakban és iskolai jeles napi órákon élnek tovább, ahol a gyerekek kipróbálhatják az almás pohár vagy a kendermagvetés játékos változatát. A Katalin-nap, az András-nap és a december 13-i Luca-nap együtt alkotja a téli jóslónapok sorát, amelyek a sötét, hosszú estéken a falusi közösség fontos beszédtémáját adták. Aki szeretné felidézni a hagyományt, egy közös családi este, egy régi mondóka vagy egy András nevű ismerős felköszöntése is jó kiindulópont. A régi jóslások játékos felidézése arra is jó alkalom, hogy a nagyszülők elmeséljék, mit hallottak gyerekkorukban ezekről a szokásokról.

Katalintól Luciáig: a téli jóslónapok sora

András-nap nem egyedül áll a késő őszi és téli jeles napok között, hanem egy összefüggő sor része. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint november 25-én, Katalin napján a lányok egy ágat, a Katalin-gallyat tettek vízbe, és ha az karácsonyra kivirágzott, abból a közeli férjhezmenetelre következtettek. Ugyanehhez a naphoz időjárási jóslás is fűződött: ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz. Mivel Katalin-nap közvetlenül az advent előtti napokra esik, utána már nem tartottak lakodalmat és táncmulatságot. Öt nappal később következett András napja a maga böjtös, álomlátó jóslásaival, majd december 13-án a Luca-nap, amelyhez a Luca széke és a Luca-búza ismert szokásai kapcsolódnak. A jóslónapok sora a karácsonyi ünnepkörbe torkollott. A hosszú, sötét téli estéken, a fonókban és a családi asztal körül ezek a szokások adtak témát és izgalmat a fiatalok életének.

Mikor van

Fix dátum: minden év november 30-a, András apostol ünnepe és névnapja. Nem munkaszüneti nap. Az advent első vasárnapja az András-naphoz legközelebb eső vasárnap.

Kapcsolódó napok

• Szent Iván napja
• Medárd-nap
• A magyar nyelv napja