A magyar költészet napja

Eredet és név

A nap József Attilához kötődik, aki 1905. április 11-én született Budapesten, és a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja lett. Ugyanezen a napon született 1900-ban Márai Sándor író is, ezért a nap az ő emlékét is felidézi. Az ünnep célja a magyar költészet egészének ünneplése a régi és klasszikus költőktől a kortárs szerzőkig: ilyenkor a vers kilép az iskolai tananyagból, és utcán, kávéházban, közösségi médiában is jelen van.

Történet

Az első költészeti ünnepet 1956 júniusában, az ünnepi könyvhéten tartották, a következőt 1961-ben. A Magyar Írók Szövetsége javaslatára a párt agitációs és propaganda osztálya 1963-ban döntött arról, hogy az ünnepet József Attila születésnapjához, április 11-éhez kötik, és 1964 óta ezen a napon tartják. Kezdetben a munkásmozgalmi líra állt a középpontban, később az ünnep eltávolodott ettől. A Kádár-korszakban született kevés ünnep egyike, amely a rendszerváltás után is megmaradt, és a határon túli magyarlakta területeken is megünneplik.

Hagyományok és ünneplés

Április 11-én országszerte irodalmi esteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat és szavalóversenyeket rendeznek, az iskolákban versmondással emlékeznek. 2010 óta versmaratont is tartanak, amelyen száz szerző olvassa fel a verseit. Egyes kávézókban ezen a napon verssel is lehet fizetni a kávéért, a közösségi oldalakon pedig sokan kedvenc versüket osztják meg. Gyakoriak a közös szavalások, amelyeken klasszikus és kortárs költők, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes versei hangzanak el.

Mikor van

Fix dátum: minden évben április 11. Nem munkaszüneti nap. Ha hétvégére esik, az iskolai megemlékezések és rendezvények gyakran a hozzá legközelebbi tanítási napra kerülnek.

Kapcsolódó napok

• A magyar kultúra napja
• Valentin-nap
• A holokauszt áldozatainak emléknapja