Luca-nap

Eredet és név

A nap Szent Luca ókeresztény vértanú ünnepe, akinek neve a latin lux, „fény” szóval rokon, és akit a szem betegségeiben kértek közbenjárónak. A Luca-naphoz fűződő sok szokás valószínű oka, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt december 13. volt az év legrövidebb napja. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságos szentet és a boszorkányos alakot, de a hagyományban az utóbbi terjedt el: Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották.

Történet

A Luca-napi szokások a középkori népi vallásosságban gyökereznek, és a 20. század közepéig a magyar falvakban általánosan éltek. Luca napján tilos volt fonni, sütni, mosni, és nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok a boszorkányok kezére kerülhettek. Védekezésül fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, és elzárták a seprűket. A Dunántúlon a fiúk házról házra jártak lucázni vagy kotyolni, termékenységvarázsló mondókákkal.

Hagyományok és ünneplés

A legismertebb hagyomány a Luca-szék: Luca napján kezdték faragni, minden nap csak egy műveletet szabadott rajta elvégezni, és szentestére kellett elkészülnie; aki az éjféli misén ráállt, meglátta a boszorkányokat. Innen ered a mondás: lassan készül, mint a Luca széke. Ma is sok családban vetnek Luca-búzát egy tányérba, amely karácsonyra kizöldül, és a terítéket díszíti. A Luca-naptár szerint a 13. és 24. közötti napok időjárása jósolja meg a következő év hónapjait. Egyes helyeken lucapogácsát sütnek, és az egyikbe pénzt rejtenek.

Mikor van

Fix dátum: minden évben december 13. Nem munkaszüneti nap. Advent második vagy harmadik hetébe esik, egyes években éppen advent 3. vasárnapjára; a Luca-széket és a Luca-naptárt tizenegy nappal később, szentestén zárták le.

Kapcsolódó napok

• Advent 3. vasárnapja
• Téli napforduló
• Karácsony
• Mikulás