A munka ünnepe

Eredet és név

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalomból ered. 1889 júliusában a II. Internacionálé úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és munkásszervezetek mindenhol vonuljanak fel a nyolcórás munkaidőért; az 1891-es kongresszus május elsejét a munkásosztály nemzetközi összefogásának ünnepévé nyilvánította. Május 1-je egyben régi tavaszi ünnep: a magyar falvakban az előtte való éjszakán állítottak májusfát. 1955-ben XII. Piusz pápa a napot Munkás Szent József emléknapjává tette, így május 1. katolikus ünnep is.

Történet

Magyarországon 1890-ben rendezték meg az első szakszervezeti majálist a budapesti Városligetben, 1919-ben pedig az első május elsejei felvonulást. 1946 óta hivatalos ünnep és munkaszüneti nap. A Rákosi-korszakban május 1–2. is szabadnap volt, a Kádár-korszakban egynaposra rövidült. A pártállam a napot felülről szervezett, kötelező felvonulásokkal ünnepelte. A rendszerváltás után a felvonulások megszűntek, május 1. pedig munkaszüneti nap maradt: ma a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 102. § (1) bekezdése rögzíti.

Hagyományok és ünneplés

Május 1-jén sok család majálisra megy: a városligetekben, parkokban és falusi sportpályákon kirakodóvásár, lacikonyha, sör és virsli, gyerekprogramok és koncertek várják a látogatókat. Budapesten a Városliget a hagyományos helyszín. Sok faluban az előző éjjel a legények májusfát állítanak a lányos házak elé vagy a falu főterére, szalagokkal és itallal díszítve, és a fát május végén vagy pünkösdkor bontják le. A szakszervezetek ma is tartanak rendezvényeket, és a templomokban Munkás Szent Józsefre emlékeznek.

Mikor van

Fix dátum: minden évben május 1. Munkaszüneti nap. Ha keddre vagy csütörtökre esik, a munkarendi rendelet a mellette lévő hétfőt vagy pénteket is pihenőnappá teheti, amelyet egy szombaton kell ledolgozni.

Kapcsolódó napok

• Anyák napja
• Pünkösdvasárnap
• A honvédelem napja