A honvédelem napja

Eredet és név

Az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja Buda várának ostroma volt. A Görgei Artúr vezette honvédsereg 1849. május 4-én kezdte meg az ostromot, és május 21-én hajnali három órakor, a lövegek össztüze után indult a döntő roham. A honvédek betörtek a várba, és még aznap elfoglalták, a császári védők parancsnoka elesett. Buda visszafoglalása a szabadságharc legnagyobb katonai sikere lett. A honvéd szó a „hon védője” összetételből ered, és 1848 óta a magyar katona elnevezése.

Történet

A magyar kormány 1992-ben döntött úgy, hogy az 1849-es ostrom emlékére május 21-én ünnepeljék a honvédelem napját. A dátum ezzel a reformkori és szabadságharcos honvédhagyományhoz kötötte a rendszerváltás után átalakuló haderőt, a Magyar Honvédséget. Ugyanerre a napra esett 1849-ben egy kedvezőtlen fordulat is: Ferenc József ekkor állapodott meg a cárral 200 000 orosz katona magyarországi bevetéséről, amely végül a szabadságharc bukásához vezetett. Az emléknap ezért a győzelem mellett az áldozatvállalásra is emlékeztet.

Hagyományok és ünneplés

A Magyar Honvédség ezen a napon ünnepi állománygyűléseket tart, ahol kitüntetéseket és előléptetéseket adnak át, és megemlékeznek a szolgálat közben elhunyt katonákról. Budapesten a budai Várban, a Dísz téri Honvéd-szobornál, amely a vár 1849-es visszafoglalásának állít emléket, koszorúznak. Laktanyák és katonai múzeumok nyílt napokat és haditechnikai bemutatókat tartanak, sok iskola ilyenkor szervez honvédelmi vetélkedőt vagy toborzó programot.

Mikor van

Fix dátum: minden évben május 21. Állami emléknap, nem munkaszüneti nap. A katonai ünnepségeket a Honvédség a naphoz közeli munkanapokon is megtarthatja.

Kapcsolódó napok

• Az 1848–49-es forradalom ünnepe
• Az aradi vértanúk emléknapja
• A munka ünnepe