Tavaszi napéjegyenlőség

Eredet és név

A napéjegyenlőség (latinul aequinoctium) az a pillanat, amikor a Nap a Föld egyenlítőjének síkjában áll, ezért a Föld minden pontján közel ugyanannyi ideig tart a nappal és az éjszaka. Az északi félgömbön a márciusi napéjegyenlőség a csillagászati tavasz kezdete. A nappal valójában ekkor is néhány perccel hosszabb az éjszakánál, mert a napkeltét és a napnyugtát a Nap korongjának pereméhez mérik, és a légkör fénytörése is meghosszabbítja a világos időszakot.

Történet

A tavaszi napéjegyenlőség a húsvét számításának alapja: a katolikus egyház az egyszerűség kedvéért mindig március 21-re teszi, és a húsvét az ezt követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. A Gergely-naptár, amelyet 1582-ben vezettek be, éppen azért készült, hogy a napéjegyenlőség ismét március 21. körül legyen; Magyarországon bevezetése vitákkal járt, mert sokan országgyűlési határozat nélkül jogtalannak tartották. A 21. században közép-európai idő szerint 2011 volt az utolsó év, amikor a napéjegyenlőség március 21-re esett, azóta március 20-án vagy 19-én van.

Hagyományok és ünneplés

A magyar néphagyományban a tavasz kezdetét nem a csillagászati pillanathoz, hanem jeles napokhoz kötötték. A közismert mondás szerint „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”, vagyis március 18., 19. és 21. körül érkezik a jó idő. Ma sokan a csillagászati tavasz első napján indulnak az első tavaszi kirándulásra, a kertekben ilyenkor kezdődik a palántázás és a metszés, a csillagvizsgálók és planetáriumok pedig ismeretterjesztő bemutatókat tartanak. Az óraátállítás a nyári időszámításra néhány nappal később, március utolsó vasárnapján következik.

Mikor van

A napéjegyenlőség egy pillanat, nem egész nap. Magyarországi idő szerint 2025-ben március 20-án 10:01-kor, 2026-ban március 20-án 15:45-kor, 2027-ben március 20-án 21:24-kor, 2028-ban március 20-án 3:17-kor következik be. A 21. században március 19-re és 20-ra esik.

Kapcsolódó napok

• Őszi napéjegyenlőség
• Nyári napforduló
• Húsvétvasárnap
• Téli napforduló