Szervác

Eredet

A Szervác a latin Servatius név rövidült magyar alakja. A latin név a servare, azaz 'megment, megőriz' ige származéka, jelentése 'megmentett', 'megőrzött'. A középkorban Szent Servatius tongereni püspök tisztelete révén terjedt el Európában, a magyar naptárba is ezen az úton került. A magyar köznyelv elsősorban a fagyosszentek egyikeként ismeri.

Jelentés

Jelentése 'megmentett', 'megőrzött', a latin servare, azaz 'megment, megtart' igéből.

Kulturális vonatkozások

Szervác névnapja a magyar naptárban május 13. A magyar népi időjárási hagyományban ő a fagyosszentek egyike: Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) napja körül gyakran visszatér a hideg, és a kertészek, szőlősgazdák ezután ültetik ki a fagyérzékeny növényeket. Sok helyen negyedikként a május 15-i 'hideg Zsófiát' is hozzájuk számítják. A névadó Szent Servatius a 4. században Tongeren püspöke volt. Keresztnévként szinte csak a fagyosszentek emlegetésében hallani.

Népszerűség

A Szervác Magyarországon nagyon ritka keresztnév. Az 1990-es években csak szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepelt a 100 leggyakoribb fiúnév között, a köztudatban szinte kizárólag a fagyosszentek neveként él.

Rokon nevek

• Servatius
• Szervácius