Hajna

Eredet

A Hajna a magyar nyelvújítás és a romantikus irodalom terméke: Vörösmarty Mihály alkotta meg a hajnal szóból a Zalán futása című eposzában (1825). A hajnal szó ősi magyar szó, a napfelkelte előtti világosodást jelenti. Vörösmarty a szó végét lerövidítve tömör, régies hangzású női nevet teremtett, amely a hasonló eredetű Hajnalka testvérneve lett.

Jelentés

Jelentése hajnal, a nap első fénye. Költői név, amely az ébredést, az új kezdetet idézi.

Kulturális vonatkozások

A Hajna névnapját augusztus 21-én tartják, a naptárak július 9-ét és október 10-ét is jelölik. A név Vörösmarty Mihály Zalán futása című hőskölteményéből lépett az anyakönyvekbe, abból a műből, amely a honfoglalás korába vezeti az olvasót, és amely a reformkori nemzeti romantika egyik alapműve lett. Ugyanebben a korban született sok más irodalmi női név is, a Tünde, a Csilla vagy a Hajnalka, és a Hajna ezekkel együtt a magyar nyelv újító kedvének emléke. Becézése rendkívül változatos: Hajni, Hajnácska, Hajnuka, a hétköznapokban szinte mindig a Hajni alakot használják.

Népszerűség

Mindig ritka név volt: az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem került be a 100 leggyakrabban adott női név közé. Irodalmi eredete és rövid, régies hangzása miatt azonban mindig akad, aki különleges névként választja.

Rokon nevek

• Hajni
• Hajnalka
• Hajnal
• Hajnácska