Fábián

Eredet

A Fábián latin eredetű férfinév, a Fabianus névből származik, amelynek jelentése „a Fabius nemzetséghez tartozó”. A Fabius az ókori Róma egyik leghíresebb patrícius nemzetségének neve volt, és valószínűleg a latin faba (bab) szóval függ össze, így eredeti jelentése „babos, babtermesztő” lehetett. A név Szent Fábián pápa révén terjedt el a keresztény világban. Régi magyar becenevéből önállósult a Fabó.

Jelentés

„A Fabius nemzetséghez tartozó”; a nemzetségnév valószínűleg a latin faba (bab) szóból ered.

Kulturális vonatkozások

Fábián névnapja január 20., Szent Fábián pápa és vértanú ünnepe, aki 250-ben, Decius császár keresztényüldözése idején halt vértanúhalált. Ugyanezen a napon ünneplik Szent Sebestyént is, ezért a népi kalendáriumban a nap gyakran Fábián–Sebestyén napjaként szerepel, és a tél derekának egyik jeles napja volt. A Fábián Magyarországon gyakori családnévként is ismert, ami azt mutatja, hogy a középkorban keresztnévként is elterjedt volt. Régi magyar becézőjéből, a Fabóból szintén családnév lett.

Népszerűség

Keresztnévként mindig ritka volt: az 1990-es években a Fábián és rokonai csak szórványosan fordultak elő, és a 2000-es években sem kerültek a 100 leggyakoribb fiúnév közé. Az utóbbi években a régies hangzású nevek divatjával kissé terjed.

Rokon nevek

• Fabó
• Fábiusz
• Fábió
• Fabiána