A fehér gólya tavaszi vonulása

Mikor érkeznek meg a gólyák

Az MME gólyavédelmi kiadványa szerint a Kárpát-medence fehér gólyáinak többsége március végén, április elején érkezik vissza fészkelőterületére, a legkorábbi madarak azonban már március elején megjelenhetnek. A tavaszi vonulás rendszerint április elején fejeződik be. Elsőként a hímek jönnek meg: elfoglalják a fészket, valószínűleg a régebben használtat, és rögtön tatarozni kezdik. A tojók néhány nappal később követik őket.

Az első gólyák híre minden évben bejárja a sajtót. 2025-ben február 24-én Orosházán szállt le az év első gólyája, 2026 februárjában pedig Kiskunhalasról jelentették a legkorábbi érkezőt. Ezek a korai madarak kivételek: a falvak kéményein és villanyoszlopain álló fészkek zöme március második felében és április első napjaiban népesül be, és ekkor indul meg a kelepelés is.

Honnan jönnek a gólyák

A hazánkban fészkelő gólyák a keleti vonulási útvonalat használják. Az MME leírása szerint a Boszporusz felett kelnek át, a Földközi-tenger keleti partvidékén haladnak, és a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. Innen a Nílus folyását követik, és Kelet-Afrikán át akár a kontinens déli csücskéig, Fokföldig is elrepülnek. Az állomány egy része a kelet-afrikai szavannákon telel.

A visszaút január végén, február elején kezdődik, így a madarak heteken át úton vannak, mire a magyar falvakba érnek. A gólya vitorlázó madár: a felszálló meleg légáramlatokat, a termikeket használja ki, ezért elkerüli a tengereket és a zárt erdőségeket. Ez magyarázza a Földközi-tenger keleti kerülőjét, és azt is, hogy a gólyák napsütéses, meleg napokon haladnak a leggyorsabban, borult, hideg időben pedig gyakran megpihennek.

Fészekfoglalás és költéskezdés

A megérkezés után gyorsan peregnek az események. A pár együtt hordja a fészekanyagot, és ez a munka a teljes költési szezonban folytatódik, ezért a fészkek idővel többmázsásra is meghízhatnak. A tojó két-három naponként rak le egy-egy tojást, a fészekalj áprilisban lesz teljes, és átlagosan 4–5 tojásból áll. A kotlás a második tojás lerakása után kezdődik, és 29–30 napig tart, így a fiókák nem egyszerre kelnek ki.

A hazai fehér gólyák fészküket korábban főleg fákra és épületekre rakták, a hetvenes évektől azonban az állomány nagy része fokozatosan a villanyoszlopokra települt át. A vezetékre épült fészkek leszakadhatnak, ezért az áramszolgáltatók és a természetvédők fészektartó állványokat helyeznek ki. A költési időszakban, március 15. és július 30. között lakott fészket csak tényleges műszaki probléma, például zárlat esetén lehet áthelyezni.

Hol látni sok gólyát tavasszal

A fehér gólya a nyílt tájak madara. Zárt erdőkben és bokrosokban nem fordul elő, táplálkozni nedves rétekre, kaszálókra, tarlókra és friss szántásokra jár. Tavasszal ezért leginkább a falvak szélén, a legelők és vizenyős rétek közelében látható sok gólya, ahol a fészkek a település villanyoszlopain állnak, a madarak pedig néhány perc repülésre találnak élelmet.

Étrendje rendkívül változatos: férgek, szöcskék, sáskák és más rovarok, pockok, békák, gyíkok, kígyók és halak egyaránt szerepelnek benne. Az MME kiadványa szerint száraz időszakokban inkább ízeltlábúakat és kisemlősöket, csapadékos években több kétéltűt és halat fogyaszt. Tavasszal a frissen szántott földeken gyakran több gólya is együtt keresgél a gép nyomában. A fészkek figyelése közben érdemes távcsövet is vinni: a gyűrűs madarak lábán leolvasható gyűrű sokat elárul a vonulásukról.

Csökkenő állomány, közösségi megfigyelés

A hazai állomány hosszú távon erősen csökkent: az 1941-ben számolt 16 ezer párról az ezredfordulóra 4–5 ezer párra apadt. Az MME szerint a csökkenés fő oka a táplálkozóterületek fogyása és leromlása, a nedves, mocsaras rétek kiszáradása, a gyepek beszántása vagy beerdősítése és a legeltetés felhagyása. A fehér gólyák leggyakrabban áramütés miatt pusztulnak el, főként a települések között húzódó középfeszültségű vezetékeken.

A gólyák nyomon követésében bárki részt vehet. Az MME 2005-ben indított adatgyűjtése mára a fészkek és a költések legfontosabb hazai adatforrása: a Turdus applikáció Gólyales moduljában rögzíthető a fészkek helye és a költési adatok, a Totem modulban pedig az elpusztult gólyák megtalálási helye is jelenthető. A fehér gólya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.

Telelő gólyák és az első gólya hírek

Néhány gólya ma már el sem vonul. Az MME szóvivője szerint a hazai állomány jelentős része nyár végén továbbra is melegebb éghajlatra vándorol, és csupán néhány tucat madár tölti Magyarországon a telet. A telelő gólyák a szakemberek szerint nem szorulnak emberi segítségre. Januárban és februárban ezért az első gólyáról szóló hír nem mindig jelent valódi érkezést, lehet, hogy itthon telelő madárról van szó.

A valódi érkezési hullámot a tavaszi táj jelzi: amikor felolvadnak és vizenyőssé válnak a rétek, és megkezdődnek az első szántások, a fészkeken sorra megjelennek a hímek. A gólya hazatérése így ma is a tavasz egyik legmegbízhatóbb jele a magyar falvakban. Aki a saját falujának gólyáit figyeli, az érkezés napját a Gólyales modulban is rögzítheti, ezzel segítve a vonulás évről évre változó menetének megértését.

Mikor van

A legkorábbi gólyák március elején jelennek meg, a fészkek zöme március végén és április elején népesül be, a vonulás rendszerint április elejére fejeződik be. Hideg, csapadékos tavaszon néhány nappal később, enyhe időben korábban telnek meg a fészkek.

Kapcsolódó napok

• A fehér gólya őszi vonulása